Veres Mihály szerint a felkészülés nem pusztán alkalmazkodási feladat, hanem lehetőség a hazai fizetési ökoszisztéma erősítésére.
A megközelítés — Az Európai Központi Bank kommunikációjában egyre hangsúlyosabban jelenik meg, hogy a digitális euró nem csupán új fizetőeszköz, hanem közös európai fizetési infrastruktúra is lehet, amelyre a piaci szereplők további szolgáltatásokat építhetnek – írja elemzésében az EFISZ. A kialakuló modell nem a piaci fizetési megoldások kiszorítására épül: a bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók a közös infrastruktúrára saját ügyfélélményt és hozzáadott értékű szolgáltatásokat fejleszthetnek.
A számok — A digitalizáció gyorsulása közben a készpénz továbbra is meghatározó. Az EKB friss felmérése szerint az euróövezet fizikai elfogadóhelyeinek 92 százaléka változatlanul elfogad készpénzt, miközben a mobilfizetések elfogadottsága 2024 és 2026 között 36-ról 68 százalékra nőtt. A jövő fizetési környezete így várhatóan több, egymás mellett működő megoldásra épül.
Közgazdasági olvasat — Veres Mihály szerint Magyarország számára az Azonnali Fizetési Rendszer, a Qvik és a fejlett digitális fizetési szolgáltatások fontos alapot jelentenek – a kérdés, hogy az ország pusztán alkalmazkodik-e az új európai környezethez, vagy aktívan kapcsolódik a fejlődéséhez. A hálózatos iparágakban a korai csatlakozás előnye tartós: aki a szabványok alakításánál jelen van, annak nem utólag kell a saját rendszerét hozzáigazítani.
FORRÁS: EFISZ – Egyesült Fizetési Szolgáltatók, elemzés https://efisz.hu
Fotó: Veres Mihály Facebook oldala