A 2024, a 2025. és a 2026. év, valamint a következő évtizedek a veszélyek és lehetőségek időszaka. A globális változások kora, amely során több tényező együttes hatása érvényesül.
Ezek a tényezők az új ipari forradalom, a népesség robbanás, a víz és élelmiszer bázis csökkenése, az energiaforrás igény megnövekedése, a háborús helyzet, a globális súlyponteltolódás és az urbanizáció.
2050-re a globális népesség 9,8 milliárd főre növekszik, ezzel szemben 35 százalékkal több vízre 40 százalékkal több élelmiszerre és 50 százalékkal több energiára lesz szükségünk. A globális súlypontváltás, az erőviszonyok átrendeződése elindult. Az USA és Kína kíméletlen gazdasági harcot folytat. Ezzel párhuzamosan háborús korszakba léptünk, amelynek egyértelmű jele az általános fegyverkezés, a nemzeti védelmi kiadások növekedése.
Ennek a történelmi változásnak irányt és keretet ad az ötödik ipari forradalom, amely a lehetőségek időszaka, és mozgatórugója a digitális keresleten alapuló innováció.
A globális népesség robbanás (az EU és az USA népességének csökkenése), és ezzel párhuzamosan az erőforrásigényén növekedése (víz, élelmiszer, nyersanyagok), az ipari forradalom, a háborús helyzet, valamint a globális erő eltolódás és súlypontváltás önmagukban is a stratégia gondolkodás és tervezés irányába kényszeríti az európai országokat.
Vegyük számba, hogy ezek a változások a gyakorlatban mit jelentenek.
- Ipari forradalom, élén a mesterséges intelligenciával.
A digitalizáció rengeteg pozitív előnnyel jár, az egyénre, a vállalkozásokra és az államokra nézve is. Az egyéneknek kényelmes ügyintézést, biztonságot, gyors és kényelmes közlekedést, egyszerűbb fizetési szolgáltatásokat, és könnyen elérhető társadalmi kapcsolattartást tesz lehetővé. A vállalkozások és az állam számára költségcsökkentést, hatékonyság növelést, és tervezhetőséget eredményez. A digitális megoldásoknak köszönhetően az új üzleti-ügyfélszolgálati csatornák gyorsabb döntési folyamatokat biztosítanak.
A mesterséges intelligencia mellett ne felejtsük el a kvantumtechnológiát, az új anyagokat, mint a grafén, vagy egy olyan megoldás jövőbeli elterjedésének valószínűségét, ami magyar vonatkozású, és hamarosan az élet minden területén fogunk vele találkozni, ez pedig Gábor Dénes Nobel díjas fizikus, villamosmérnök hologram technológiája, amelyet 1947-ben talált fel.
A történelem folyamán az ipari forradalmak hasonló mintázatokat mutattak, mutatnak, amelyek egyben a lehetőségek tárházát is kínálja:
- Új szakmák az új technológiák bázisán:
- korábban a villanyszerelő (19. század az elektromosság feltalálásával),
- az öntő (18. és 19. század az első és második ipari forradalom idején),
- az informatikus (20. század a számítógépek elterjedésével),
- most pedig az AI fejlesztő (21. század a mesterséges intelligencia/AI elterjedésével).
- Új anyagok használata:
- korábban az acél (1740 Benjamin Huntsman)
- a műanyag (1869 John Wesley Hyatt),
- napjainkban a grafén (Andre Geim és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov – 2010 Nobel díj),
- és a ritkaföldfémek.
- Új energiaforrások:
- korábban a szén (a 18. század, a gőzgépek faltalálásakor, azonban Kínában már i.e 1000-ben is használták réz olvasztására),
- a kőolaj (i.sz. első században már használták, azonban a 20. században, a belső égésű motorok feltalálásakor vált valódi energiaforrássá),
- az elektromos áram (1799-1800 – Alessandro Volta, elektromosság kémia úton; 1831 -Michael Faraday; 1855 – a transzformátor szabadalma ami az elektromos áram szállításának lehetőségét biztosítja – Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly),
- most a napenergia-napelem (1941 Russel Ohl), és
- az üzemanyagcellás megoldás (1839 – Sir William Grove; 1959 – Frabcis Thomas Bacon,; 2008 – Honda FCX Clarity a világ első üzemanyagcellás autója), valamint
- a Lítium akkumulátoros hajtás (Stanley Whittingham 1970-es évek EXXON; John Goodenough és Akira Yoshino 1991(Sony); 2019-ben Stanley Whittingham, John Goodenough, és Akira Yoshino Nobel díjat kaptak)
· Új munkafolyamat:
- korábban a gyártósori termelés- futószalag (1913 – Galamb József, Henry Ford),
- most pedig a mesterséges intelligencia (1950 – Alan Turing; 1956 – John McCarty; 2012 – mélytanulás/deeplearning (gépi tanulás és big data); 2022 – ChatGPT)
- „Semmi sem állandó, csak a változás maga” – ahogy Hérakleitosz mondta (Kr.e. 535- Kr.e. 475).
Fontos kiemelni, hogy a változás, a digitalizáció, az ipari forradalom új pozícionálási lehetőséget jelent.
Az ipari forradalmakban mindig az nyer, aki a valós piaci igényre innovációval, a piaci réseket kihasználó valós megoldást kínál.
Ilyen volt a gőzgép, vagy akár az internet is.
Ebben a változásokkal teli forrongó világban azok az országok értékelődnek fel, amelyek gazdagok természeti erőforrásokban, és biztonságos, nyugodt környezetet kínálnak lakóinak, befektetőiknek. Előnyös, ha az ország szabályozásával is alkalmazkodik a változásokhoz, és megfelelő klímát alakít ki az olyan innovációk számára, amelyek még több munkahelyeket hoznak létre.
- Demográfiai változások.
2024-ben 8,1 milliárd, 2030–ban pedig 8,6 milliárd ember él a Földön, amely 2050-re várhatóan 9,8 milliárd főre növekszik.
Globálisan a 60 év felettiek aránya 2000-ben 10 százalék volt, 2050-ben 21 százalék lesz.
Az Ázsiai középosztály 2009-ben 525 millió volt, 2030-ra pedig 3.228 millió főt számlál. [1]
- A globális népesség robbanás időszakát éljük, ugyanakkor ezzel párhuzamosan USA és Európa elöregedése prognosztizálható.
- Az USA-ban, a 2020. évben minden hatodik ember 65 évesnél idősebb volt (55,8 millió fő). Ez a 2010-2020 közötti időszakban 38,6%-os növekedést jelent. A hivatalos statisztikák szerint 2050-re a 65 évesnél idősebbek száma 83,7 millió főre nő, a teljes népesség 398,33 millió fő lesz.
- Az EU-t vizsgálva a 65 évesnél idősebbek száma 2019-ben 90,5 millió fő volt, amely 2050-re 129,8 millió főre nő, úgy hogy a teljes népesség 447,9 millió főre csökken.
- Az EU és az USA számára ez új kihívásokat jelent és egyben befolyásolja a globális erőviszonyokat.
- Erőforrások csökkenése: Víz, Élelmiszer, Energia.
- A globális népességrobbanással párhuzamosan az erőforrások csökkenésének lehetünk szemtanúi.
A Földön fellelhető 1,38 milliárd köbkilométer víz 1 %-a fogyasztható ivóvízként, és gyakorlatilag 97,5 %-a sósvíz. 2050-re a jelenleginél 35 százalékkal több élelmiszerre, 40 százalékkal több vízre, és 50 százalékkal több energiára lesz szüksége az emberiségnek.
- Háborús helyzet.
- Háborús időszakba léptünk. Európában az előző ezer évben, körülbelül ötvenévente változtak a határok.
Az Ukrajna-Oroszország, Izrael-Hamasz háború valós. Szerencsés esetben a helyzet csak hidegháborúvá transzformálódik.
Minden esetre a fegyverkezési költségek növekedése globális tendencia, amely most már nem csak a nagyhatalmak privilégiuma. Az USA védelmi kiadásai soha nem látott mértékben növekedtek. Ha körbe nézünk a Közép-Európai régióban, akkor lokális szinten is fegyverkezési versenyt detektálhatunk, amelyben az országok védelmi kiadásai a GDP 2%-át már mindenhol meghaladták. Természetesen Ausztria, mint semleges ország, aki nem tagja a NATO-nak kilóg a sorból, Illetve Lengyelország, aki történelmi tapasztalatai alapján a védelmi kiadásokra jelentősen többet költ. „Ha békét akarsz készülj a háborúra” , írta Publius Flavius Vegetius Renatus (i.u. IV-V. század), és csak remélni tudjuk, hogy a béke a cél ez esetben is.
- Globális súlypontváltás.
A G7 országok gazdasági erőfölénye a BRICS országokéval szemben megszűnt. A BRICS közösség növekszik ( Brazília, Oroszország, India, Kínai, Dél-Afrikai Köztársaság, Irán, Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek, Etiópia) hiszen mindenki a növekedés és győztesek mellé szeret állni, a G7 súlya csökken (USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország). https://novekedes.hu/hirek/vlagyimir-putyin-34-orszag-all-sorban-a-brics-nel
A korábbi kétpólusú világrend több pólusúvá válik. India már a világ legnépesebb országa (1,426 milliárd fő) hatalmas potenciállal. Kína pedig a világ második legerősebb hadseregével rendelkezik és egyes vélemények szerint a katonai költségvetése – nem hivatalosan – ugyan akkora, mint az USA katonai költségvetése. [2]
Az USA gazdasági növekedése várhatóan 2,7 százalékon alakul, míg India 6,8 százalékos, Kína pedig 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkál. [3] Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a mostani 15.000 milliárd dolláros előnyét a G7 csoport hamarosan elveszíti, körülbelül kettő évtizeden belül.
Az Egyesült Államok, mint a világ egyetlen szuperhatalma, egyre fokozódó kihívással szembesül a Kínával való versenyben. Ez a verseny számos területen zajlik, beleértve a világgazdaság színterét, a technológia versenyt, és a fegyverkezést.
2023-ban Kína GDP-je elérte a 17 ezer milliárd dollárt (IMF, 2024) míg az USA 27 ezer milliárd dolláros GDP értéket ért el (IMF, 2024). A Nemzetközi Valutaalap (IMF, 2024) előrejelzései szerint Kína GDP-je 2029-ben 24,8 ezer milliárd dollárra, míg az USA GDP-je 34,9 ezer milliárd dollárra emelkedik.
- Urbanizáció.
- 2050-re a globális népesség 70%-a okos városokban fog élni, amelyek temérdek információval, adattal a birtokukban versenyre kelnek a multinacionális vállalkozásokkal. Az adat az új olaj, és a városok a digitális szolgáltatások bevezetésével, az adatot is birtokolják, elemzik, persze anonim módon. Ez a bázis számukra lépéselőnyt jelent és egyéb személyes igényekre szabott szolgáltatásokkal, vagy akár termékekkel is megjelenhetnek a kínálati oldalon.
A bemutatott globális változások kihívásokat és lehetőségeket generálnak, amelyekhez nem csak a kormányoknak, hanem a vállalkozásoknak és az egyéneknek is érdemes alkalmazkodniuk a következő időszakban. A kulcs az alkalmazkodás és az innováció.
A szerző közgazdász. Gazdaságfejlesztési szakértő A Magyar FDI Gazdaságfejlesztési Díj szervezője.
Források:
[1] https://www.ksh.hu/interaktiv/grafikonok/vilag_nepessege.html
[2] https://hu.euronews.com/2024/04/30/kina-katonai-kiadasok-emelkedese-amerikai-meretekben
[3] https://www.visualcapitalist.com/economic-growth-forecasts-for-g7-and-brics-countries-in-2024/