A víz a magyar gazdaság legkevésbé árazott, mégis legsérülékenyebb termelési tényezője.
Magyarország felszíni vízkészletének mintegy 95 százaléka az országhatáron kívülről érkezik, miközben az Alföld jelentős részén a párolgás hosszú távon meghaladja a csapadék mennyiségét. Ez különösen sérülékennyé teszi az országot az éghajlatváltozás és a vízjárás változásaival szemben. A 2022-es aszály a becslések szerint 300 milliárd forintot meghaladó termésveszteséget okozott, a 2025-ös év pedig ismét kiugró csapadékhiánnyal járt: a kormány aszályveszélyhelyzetet hirdetett, és Aszályvédelmi Operatív Törzset állított fel.
A gazdasági kockázat nem korlátozódik a mezőgazdaságra. A talaj vízvisszatartó képességének romlása csökkenti a termésbiztonságot, ezen keresztül drágítja az élelmiszert és emeli az agrárbiztosítási költségeket; az ingadozó vízhozam pedig növeli a hűtővizet igénylő iparágak és az energiatermelés működési kockázatait. A víz így nem ágazati, hanem makrogazdasági stabilitási kérdés.
A fenntartható vízgazdálkodás fejlesztése a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata lehet, amely a TISZA kormány elsődleges prioritásai közé tartozik.
Szakértői vélemények szerint ugyanakkor az ingyenes öntözővíz hosszú távon gyengítheti a takarékos vízhasználat és a korszerű öntözési technológiák alkalmazásának ösztönzőit, ezért a támogatási rendszer kialakításánál a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele is fontos.
Forrás: Agrárminisztérium, Mezőhir, Másfélfok
Fotó: pexels-amine-km